12. Ártatlanság....

Sziasztok ! *-*  A 13.részt  5000 megtekintés és legalább 6 komi után hozom :) Puszi ^^ ! Jó olvasást  :)



-Harry ....-néztem rá kérdőn felvont szemöldökökkel. Arrébb csúsztam az épület szélén hogy a távolság meglegyen. De ő közelebb húzódott .
-Miért teszed ezt ? -kérdeztem feszülten . Hisz az előbb szemléltettem azt hogy milyen Hollywoodi történetbe való ez a történet és hogy ez ha bele gondolunk akkor vicces is .
-Nem .....nem tudom megmagyarázni miért.
-Figyelj Harry . -vettem mély levegőt. -Ha téged még emészt az az esős nap akkor szeretném tisztázni.
Nagyon jól esik a törődésed ,mert rég nem volt élményem ennyi szeretetben ,de tényleg és te meg adtad nekem azt amire szükségem volt. Egy "pofont" ahhoz hogy felálljak és egyszerűen tovább lépjek. De te mondtad emlékezz! Nem választhatlak el a  családodtól mert az a te életed . Akkor értsd meg hogy te sem szakíthatsz el a múltamtól ,mert az i én vagyok ,és nem szégyenlem . Mert egyetlen pillanatra nem voltam más, mindvégig önmagam voltam . És Harry te egy biztos pont vagy az életemben és egy új fejezet kezdődik veled érzem ,de nem mint szerelem hanem mint egy lelki társ egy barát, nem bírnám ki ha te is elhagynál mert ha most hagyjuk hogy az érzéseink kitörjenek. Akkor később nem leszünk egymás mellett mert nem bírnánk. Fontos vagy nekem ................
-Ahogy te is nekem ! Amy nem tudom mennyire ismersz az alapján amit eddig tudsz rólam ,mert mindent tudsz mi én lennék! De te egy olyan lány vagy aki más ,és nem bírom kiverni az érzést hogy ne legyek melletted minden perceben és ne várjak arra a pillanatra hogy megcsókolhassalak . Szét szakadok mert úgy érzem sosem felelek meg neked.
-Harry ne csináld ezt velem! Kérlek! Most olyan szép az életem , kérlek hagyj időt a dolgoknak ... Kérlek !
Felálltam és könnyeimmel küszködve rohantam ahogyan a lábam bírta . Nem bírtam tovább mellette lenni . Mert tudom hogy ez neki nagyon fáj és nem akarom őt szenvedni látni.
Kirontottam az épületből és leültem az út szélére.
1-2 perccel később*
Valakinek érzetem meleg közelségét . Harry mosolygott rajtam . A szemfesték szétfojt az arcomon, a sírástól.
-Min mosolyogsz ?-fordítottam el a fejem miközben a térdemre támaszkodva szipogtam .
-Mert látom hogy neked is szar ,már mint nem örülök neki. De ha te nem éreznél semmit akkor hidegen hagyna ez az egész . Ismerlek. És ezek a könnyek miket mos ejtettél hagynak bennem reményt és ez boldoggá tesz . 
-Jaj Harry...-töröltem le a könnyeim és mosolyogtam .
-És hogy tetszett London ?
-Egyszerűen mesés ! Köszönöm neked ......
-Mit ? -értetlenkedett
-Hogy életet leheltél belém ........
Percekig csak bámultuk egymást bambán . Mások ilyenkor már javában egymás karjai között olvadoztak volna , de mi mások vagyunk ,mint ahogyan Harry mondta . Mert nem csak én vagyok más , hanem ő is .
-Amy ..............
-Igen ? -értetlenkedtem ezúttal én
-Holnap is velem tartasz ?
-De holnap nyolcra .............
-Holnap szombat !
-Akkor valamit rosszul mondtak az irodában . Hát akkor szabad vagyok ! És mit tervezel ??
-A második küzdelmet.............
Nem értettem hogy mire gondol ,de kíváncsivá tett ................
Szorosan egymás mellett ballagtunk haza ,közben jókat nevettünk a tegnapon...............
Harry előhúzott egy képet amit akkor csinált rólam és még én sem láttam  ..

-Hát ez ??
-Ezt eltettem ,szerintem te sem láttad..
-Hát nem. De miért maradt ez nálad ?? Már mint miért hordod ezt magadnál ??
-Mert ezen olyan boldog vagy és ilyenkor a múltadra gondolok és felnézek rád mert mosolyogsz a súlyos veszteségek után is .
-Ne aggódj az életem miatt! Hidd el kihever egyszer ,vagy nem ! De ha minden az eszembe juttatod még te is akkor  nem könnyíted meg a dolgom ! -pöccentem be kissé
-Sajnálom , de ha jól láttam akkor a rólam készült képek is kint vannak a szobádban ...-húzta mosolyra száját miközben vissza csempészte zsebe mélyére a rólam készült képet .....
Amikor haza értünk a tipikus ajtó jelenetnek lehettünk tanúi....
A fiú kerekded szemekkel nézni a lán ajkát várva a csókra. A lány árván áll az ajtóban és mindent megtesz hogy ne nézzen a fiú szemébe mert akkor esélyt ad arra hogy a fiú megtegye azt amire már régen vár. .....
Nálunk ez mind meg volt csak az a rész nem amikor a TV-nézők megkönnyebbülnek hogy a film főszereplői most már tudják egymás érzéseit. Ellentétben a mi filmünk mai része egy öleléssel és egy sziá-val zárult .

* Másnap
Nem voltam tisztában azzal hogy Harry mikor gondolta a második küzdelmet. Így nyugodtan telt a reggelem 11:00-kor jött egy SMS Harrytől : Négyre légy kész !
Nyugis napomat egy késői reggelivel folytattam majd az egész napomat a TV-előtt gubbasztva töltöttem .
Valószínűleg elaludtam pár percre mert a reggelente szokásos Show-i nem úgy folytatódott ahogy lámpaoltás előtt abba maradt.
Két óra körül kénytelen voltam kikászálódni a nyugodt lelki állapotomból. Fel battyogtam a lépcsőn és neki estem a szekrényemnek .
Fogalmam sem volt hogy hová visz ,és hogy annak az alkalomnak milyen ruhát vegyek fel .
Végül úgy döntöttem hogy egy kényelmes viselet bárhová megfelel.

Végül is ez szerintem megfelel a akárhová . A fürdőszoba felé vettem az irányt . Majd megmostam a fogam és megcsináltam a hajamat .

Harry pontos volt így olyan négy óra körül levánszorogtam a lépcsőn és ő akkor szált ki a kocsijából . Tudom mert a lépcsőröl lejövet van egy hatalmas ablak ami az utcára néz.


Kinyitotta nekem az ajtót és már el is indultunk .
Nem sokat beszéltünk , de akárhányszor össze néztünk mosolygásra kényszerültünk.

Az út amelyen haladtunk egy távoli fasor vetett véget. Míg oda nem értünk kb olyan 4 repülő gépet véltem felszállni . Nem tudtam hová tenni .Persze voltak ötleteim .
 A kocsiból kiszállva hatalmas süvítést hallottam .Ami nem is volt meglepő mert egy gép pont akkor landolt.
-Harry figyelj mit is akarsz pontosan ?
-Azt mondtad hogy még sosem láttad Londont egy magasabb pontról . Ezt tegnap megtettük ez volt az első küzdelem mivel féltél. És azt is mondtad hogy még nem ültél repülő gépen . Na ez a második küzdelem amit ma fogunk leküzdeni.
-Jól átgondoltad te ezt ?? Mi van ha ....! Mivel én még nem ültem gépen bármi megtörténhet . Lehet hogy rókázok  egyet váratlanul. Vagy az is lehet hogy össze esek ,vagy nem tudom bármi megtörténhet !!
-Ettől olyan izgalmas !


Végül beadtam a derekam mert egyszer le kell küzdeni a félelmeket de a gépre felszállva nem voltam abban biztos hogy jól döntöttem .
Egy kedves nő a helyemre invitált. Mind ezzel semmi gond nem lett volna . Csak egy apró személyt véltem elveszni a hatalmas ülésben ......

11 . Végre élek.....

Lerohantam a rózsaszín ködfelhőből ami az emeleten volt . Ajtót nyitottam majd még boldogabb lettem a látványtól . Ez a nap érdekesnek bizonyult de a lényeg a lényeg hogy ez talán az új életem legszebb napja.
Mert az ajtóban álldögálló személy nem más mint aki képes volt engem elkapni amikor zuhanok.
Neki támaszkodott az ajtófélfának és félénken megkérdezte ....
-Bejöhetek?
-Ja öm persze .-kaptam a fejemhez.
-Jól kicsípted magad .-miért végig a szemeivel.
-Tudom engem is meglep. Hatással vagy rám ugye tudod ? -néztem rá
-Reméltem is -vigyorgott .-Egyébként nem kell aggódnod ömm...elintéztem azt a kis ziccert .
-Tudom ! És hálás vagyok .-öleltem meg. Az az ölelés alig tartott félpercig mivel ez nekem kicsit új volt hogy önszántamból megöleltem.
-És mi jót csinálsz  ?
-Hát ha feljössz akkor meglátod.-mosolyogtam .
Felmentünk az emeletre ahol persze minden a fejetettjén állt.
-Szép munka ,látom kifordultál magadból .-nézett be a szobámba.
-Egyébként ez a te szobád ?
-Miért nem látszik ?
-De ,csak hol az ágy ??

-Ó az egy titkos helyen van . -nyitottam ki a szekrényt.
-Wow.....ilyet még nem is láttam .-vetette rám tekintetét .-Nem megyünk el valahová ?
-Hová ?
-Csak sétálni .
-Hát...végül is miért ne !
Már sötétedett de ez minket nem igazán zavart.
Végig beszéltük az egész estét . Rengeteget röhögtünk és volt hogy döbbenten hallgatta amit mesélek.
Elmondtam neki hogy voltak problémáim amiket legyőztem ,és hogy milyen érzések kavarognak bennem mióta megismertem őt.
Hatalmas megkönnyebbülésemre  Harry is így érzett. Végül elvicceltük hogy ez a "sors" . De nem kellett volna mert az est végére sorsdöntő pillanat következettbe . De ne rohanjunk ennyire előre.
Elmesélte hogy ő hogyan élte meg az X-faktoros élményeket. Hogy élete legjobb döntése volt . Mert így rátalált arra a családra mit minden ember magának választ meg  a barátokra.
Egy sötét utcába fordulva kémleltük a csillagokat amelyek bevilágították az eget,mese szép volt.

Nem értettem mi zajlik odabent bennem ,de az érzés meglepően kellemes volt. Eszembe jutott hogy régen is ilyen boldog voltam . Eszembe jutottak az emlékek ,a csodás pillanatok . Amit pár perc alatt tönkre tettek .
Amibe bele haltam .
A belvároshoz közeledve kémleltük a magas épületeket.
-Sosem láttam még fentről Londont .
-Ezt hogy érted ? Még sosem ültél repülőn ?
-Ahogy mondod .....-sóhajtottam .-De még nem láttam az egész várost. Mármint úgy értem ,még sosem néztem szét egy magasabb épület tetejéről. Nem tudom milyen az a város amiben élek.
-Akkor egy nap egy küzdelem! -nem igazán értettem mi akar ez lenni de kíváncsivá tett....
Sétáltunk tovább de Harry az épületeket kémlelte.
-Áh tudtam hogy itt lesz valahol ! Gyere fogta meg a kezem .Nem a csuklóm nem a karom a kezem !
-Hová viszel Harry ?
-Mondtam egy nap egy küzdelem .
Mivel már este volt és az épület igen magas így ahogy a liften egyre fentebb haladtunk és láttam ahogyan az emeletek sorszáma az egekbe szökik, kezdtem félni.
-Harry...-szólaltam egy kicsit kétségbe esett hangon
-Nyugi . Itt vagyok , nem lesz semmi baj ! -mondta Harry és nyugtatóan rám mosolygott.
Kiléptünk a tetőtérre és közeledtünk az épület széléhez hogy belássuk Londont ......
-Nem biztos hogy akarom ......
-Itt vagyok!
Igen ekkor fedeztem fel újabb félelmemet . Tériszonyom van ....

-London gyönyörű .-mondtam két mély levegő vétel közt .
-Basszus Amy te reszketsz. Jól vagy ? -érintette meg a vállam
-Most már jobban .-néztem a szemébe ....
-Na ne nézz így ! -fordult el
-Hogy ,és miért ?
-Csak ne nézz a szemembe ,mert most lettünk újra barátok címszó alatt kicsit több mint két barát . És amikor a szemedbe nézek ,félek hogy eluralkodik rajtam egy érzés és a végén megcsókollak .
-Bocsánat, nem tudtam hogy neked ilyen nehéz. Mondjuk ez egy tényleg elégé romantikus helyzet. Fent a  tetőn ,az éjszaka közepén, holdfényben, a tájat bámulva. Mint a filmekben . És ilyenkor szokott elcsattan az első csók és utána egy zenei bejátszás és ezalatt bemutatják hogy miket csinálnak közös életükben hogy milyen boldogok. Csak hát ez a valóság.........
/sóhajtottam/
Majd kinteb merészkedtem hogy mindent lássak ,majd leültem .....

Harry hősiesen követte példámat majd egyre közelebb húzódott.......
Nem akartam hogy megtegye.....
Nekem szükségem van rá ,mint barát.......
Egyre közelebb hajolt,érzetem az illatát., leírhatatlan volt.....
-Harry.........................

10 My hero.....

 Na mivel kaptam visszajelzéseket a fejezetek hosszával kapcsolatosan most egy hosszabb részt hoztam nektek .:)

A munkahelyemre érve közölték velem hogy a főnököm hívat. Rossz előjel a tegnapi után. Lelkiekben fel voltam készülve a legrosszabbakra.
Beléptem az irodába majd intettek hogy üljek bele a fotelba és csak vártam . Feszült voltam attól amit mondani fog.
Hosszas csönd után sóhajtott egyet .Tudtam hogy most rá fog térni a tárgyra.
-Amy Amy Amy . Nem hittem volna hogy ez lesz belőle! Rengeteg tűz van benned ami jó pont volt nálam .-könyökölt fel az asztalon .-Csak tudod nem vagyunk mi egy olyan cég akik a leg alap felszereléssel vannak felszerelve! Lásd a kamera felvitelek mindent  bizonyítanak!  Láttam ugyan azt is hogy nem vittél el semmit de ez már betörés . Amy bűnt követtél el ráadásul egy sráccal. Akivel a stúdióban szórakoztatok! Ami ez nem játék. Mondj le erről a modell állásról . Nem tudok benned megbízni ezek után . Ki vagy rúgva .
E szavak hallatán legbelül ledöbbentem . Nem hiszem el ! Elrontottam a tervemet.
A tervet hogy megállok a lábamon és nem kell senkire sem támaszkodnom ahhoz hogy megéljek . Oké Amy  most haza megyünk hogy ismét össze zuhanhass. /Gondoltam magamba/
Egyszerűen felálltam az asztaltól é kisétáltam volna mikor....
-Amy ! Itt van ez a boríték ,fogd benne van a végkielégítésed. Ez elég lesz egy darabig.
-Köszönöm és sajnálom. -nyögtem ki. Majd távoztam .
Kétségbe esésemben előkaptam egy cetlit amin Harry száma volt /tudni illik tegnap este megadta a számát azzal a szöveggel kerítve hogy rám mindig számíthat/
Igen Harry Stylest ? Mindig ?? Na akkor szavadon foglak !  Nem vette fel de hagytam neki a rögzítőre üzenetet.
-Harry! Kirúgtak ,mindent rögzítettek a kamerák .Meg sem tudtam szólalni .Nem tudom mit tegyek .
Hazaérve kimerülten dőlltem az ágyra és csak vártam ....
Vártam egy hívásra egy üzenetre, egy jelre, valamire  ,valamire ami kimozdít ebből a világból . Azt hittem hogy minden simán fog menni ezentúl! Francokat! Elegem van abból hogy ez életem  kudarcok,csalódások sorozata!

Harry*
Egész nap az ágyban hevertem . Nem bírtam felkelni. Majd olyan fél kettő körül korgott a gyomrom ami felébresztett. Megnéztem a telefonom amin meghökkentem ,mivel a szokásosnál tovább aludtam.
Láttam hogy van egy hangüzenetem .
-Harry! Kirúgtak ,mindent rögzítettek a kamerák .Meg sem tudtam szólalni .Nem tudom mit tegyek .
Egyből megismertem a hangot . Amy hívott . Valószínűleg a tegnapi miatt de nem tudom pontosan .
Gyorsan felöltöztem belőttem a hajam és elindultam . Zsebre tettem a tegnap készült képeket is .
Feszülten rontottam be az irodába.
-Mit képzel maga ??! -Háborodott fel a "főnök".- Meg ismerem magát .....Maga a videóból ,tegnap este. Öm....Amyt kirúgtam . Nem tudom mire vélni amit tett.
-Na ide figyeljen! Amy csak haza akart menni . De itt felejtette a kulcsát,ez akkora probléma ? Csak otthon akart aludni! Sokat szenvedett már önök nélkül is!
Kivettem a zsebemből a képeket és az asztalra dobtam .
-Nézze meg ! Ő erre született! Tehetséges! Pedig csak hülyéskedtünk képzelje el ha bele éli magát! Tudom hogy nem kellett volna betörnünk ide , de értse meg nekem ő nagyon fontos és .........Gondolja át ! Tegye meg érte ! Ő egy jó ember . Csak a maguk fajták egy legapróbb rossz tettéért elítélik,pedig ha nem tudná most kezdett el élni,ne tiporja el az álmait kérem.
Mielőtt az ember egy szót is szólhatott volna kirohantam az épületből.
Jól kezdem a napot meg kell mondjam ! Még kómásan vitatkozom egy emberrel akihez "betörtünk" .

Amy*
Egész nap ki nem tettem a lábam a házból . Bentről néztem az utcán elhaladó embereket. Felesleges nap ez a mai . Kár volt felkelnem !
Legbelül már bele éltem magam hogy vissza térek a megszokott életemhez. Az unalmas ,hosszú napok a fárasztó szinte már idegesítő segítő kész emberek, az űr amit nem tölt be senki...................
Az életem nem ér semmit sem . Leültem a TV elé hátha van benne valami érdekes.
Hírek......hmm....nézzük mi történik a világban . Feszülten hallgattam végig a természet csapás által okozott csapásokat . A sok árva gyerek életét bemutató kis filmet.  A baleseteket.......
-2 ember vesztette életét egy súlyos karambolban amit a másik sávban haladó vezető okozott. A személy gépkocsi súlyosan tönkrement. A mentők már nem tudták megmenteni a szülőket. Igen ,egy gyermek szülei haltak meg. A figyelmetlen autós nem szenvedett súlyosabb sérülést de várhatóan egy időre elveszítheti jogosítványát vagy pénz bírságot kell fizetnie. A szülők gyermeke is az autóban ült a tragédia idején ,szerencsére neki semmi baja nem esett.........
Könnyek szöktek szemembe........
A múltam újra játszódik és egy szerencsétlen gyereknek kell átélnie azt amit nekem  . Már pedig ezt a nyomort nem lehet kibírni! De nekem cselekednem kell ,most ! 
Berontottam a szobámba és rendbe szedtem magam. Tanulnom kell a hibámból......
Elindultam a néhai munka helyemre kissé indulattal telve .





Berontottam az irodába és rátámaszkodtam az asztalra közben a volt főnökömre vetettem szúrós pillantásokat.
-Kérem engedje meg hogy elmondja.....
/félbe szakított/
-Ne mondjon semmit!
-Uram de én el akarom mondai önnek hogy....
-Nem , nem kell mondania semmit! Az előbb járt itt egy fiatal ember aki ha jól tudom az ön barátja és meg kell mondjam elég meggyőző volt. Ömm...az előbbit felejtse el kérem és szeretettel várom vissza önt hozzánk ,mint modell.
Nekem jött ki a szemem mint a búgócsigának. Tehát hogy kissé le voltam maradva és ,most már mondhatom hogy a főnököm szavai kissé meglepetten értek engem . 
-Ööömm..köszönöm ! És még is milyen fiatal ember ? -kérdeztem
-Aki ezeket a képeket készítette.-Vette elő a fiókjából a rólam készült képeket. -Akkor holnap várom nyolcra ahogy szokott kezdeni.
Elköszöntem majd meglepődve még is örömteli érzésekkel távoztam a munkahelyemről.
Miért tette ezt értem ? Hisz alig ismer. Na jó az életem nagy részét tudja ,hogy egy csődtömeg vagyok de akkor is ! De nem akarok semmit sem félre érteni a lényeg a lényeg hogy boldogabban élem az életem mióta ismerem .
Hazaérve hatalmas nyugalom vett körül ,nem voltam feszült . Nem éreztem semmit ami elronthatná a kedvem .
Az egész napom el telt azzal hogy olyan dolgokat teszek mint az "előző életemben"  .  Ok nélkül kifestettem magam és nagyon ügyeltem rá hogy szép legyek . Ami nálam különösen érdekes mert nem szeretem magamat festeni sőt ki nem állhatom . De a véleményem ezentúl sem változott. Én nem akarok egy olyan lány lenni akire azért figyelnek fel mert öt kiló festék van rajta ami már egyenesen undorító.
Szerintem azok a szépek akik nem félnek megmutatni kik is ők valójában és hogy egy mackó nadrágban is lehet valaki szép .
Este felé halk kopogás jött a bejárati ajtó felől . Mondhatni a fellegek közül ragadott vissza az életbe az e két-három koppintás az ajtónkon.
Lerohantam a rózsaszín ködfelhőből ami az emeleten volt . Ajtót nyitottam majd még boldogabb lettem a látványtól . Ez a nap érdekesnek bizonyult de a lényeg a lényeg hogy ez talán az új életem legszebb napja.
Mert az ajtóban álldögálló személy nem más mint aki képes volt engem elkapni amikor zuhanok..................

9 Újra kezdés ....

Sziasztok! Amikor megláttam hogy a nézettség 3000-re nőt rögtön kedvet kaptam az íráshoz . Köszönöm nektek! És megkaptam életem legelső díját amitől szintén fel voltam dobódva ..*-*
Kérek mindenkit aki elolvassa ezt hogy hagyjon egy komit ..xd   
Jó olvasást ! / Ha kérdezni akarjátok hogy mikor lesz új rész "mert már tapasztaltam" akkor inkább itt keressetek fel mint sem más oldalakon mert itt azonnal tudok válaszolni nektek ..:D 
Jó olvasást ;) 
Puszii!! 
xxxx Csilla 

Harry hirtelen felnézett és azt mondta ..............








Kikerekedett a szemem de tetszett az ötlet. Oké bele megyek ....
-Amy!-fogtunk kezet .
-Örülök hogy megismertelek. Ők itt a barátaim .-mutatott rájuk.
Én csak álltam velük szemben ,minden tekintett rám szegeződött . Na jó igazán megkedveltem őket, de a régi énemet még nem sikerült megölniük. Azt az énemet ami minden ellen van és csak a rosszat látja mindenkiben . "Ő" még bennem él !
-Nagy ölelés! -kiáltotta Lou miután mindenkivel ismét kezet fogtam.
Álltunk egy nagy körben és csak néztük egymást és mosolyogtunk. Tudom nekem is furcsa ! Olyan mint régen. Olyan jó és még is más !
-De ami történt nem felejtjük el ugye ? -mosolygott Harry
-Nem! Csak azt felejtsük el amikor találkoztunk meg a tegnapot . Ami kettőnk közt történt azt nem .
Ezek után elbúcsúztunk egymástól és El-el maradtam kettesben akivel egész tűrhetően töltöttük a nap további részét , aminek nagyon örültem .
A nap végén mindenki elindult haza aminek nagyon örültem mert kicsit elfáradtam . Majd mikor nyitottam volna a bejárati ajtót, nem találtam a kulcsomat.
-Basszus ! Ott hagytam az asztalomon.
Vissza indultam unottan.
Amikor odaértem meglepődötten fogadott a látvány . Harry állt az épülettel szemben és csak várt a kocsijának támaszkodva.
-Hali!-köszöntem neki de elcsuklott a hangom.
-Szia ! Hát te ?? Én meg azt hittem hogy még dolgozol . Csak megakartalak várni és haza vinni. -mosolygott
-Hát ez nem fog sikerülni mert én sem tudok bejutni a házamba. Itt hagytam a kulcsokat.
-Akkor menjünk be !
-Be van zárva.
-És ? Ez nem akadály.Gyere utánam .
Én naivan követtem őt . Megkerültük az épületet . És egy számomra sosem látott hátsó bejáratot fedeztem fel Harry -nek hála. De az ajtót egy lakattal zárták el.
-Hát itt soha nem  jutunk be .-sóhajtottam.
-Soha ne mondd hogy soha !-mosolygott
Elindult egy neki tetsző irányba és azt  mondta várjam meg.
1-2 perecel később *
-Gyere találtam egy nyitott ablakot ! Ott bemászunk.
Hát inkább mint hogy az utcán csövezzek.
Harry felemelt a nyakába én pedig /miután bemásztam/  bentről húztam fel őt . Csak egy kicsit volt furcsa a helyzet!
Elsétáltunk az irodáig amit szerencsére könnyen megtaláltunk.
Oda léptem az asztalomhoz majd beletettem a táskámba a kulcs csomómat .
-Mehetünk! -fordultam meg . De Harryt nem találtam sehol. Elhagytam!
Elindultam a keresésére de enyhe fényeket láttam a stúdióból. Gondoltam ő az hát elindultam a stúdió felé .
A vakuk fényét láttam a folyosóról.
-Hey gyere ide csinálok egy képet.
-Jaj Harry dehogy csinálsz gyere menjünk haza !
-Csak egy kép.
-Nem vagyok egy modell alkat.
-Elteszem emlékbe ,hogy "betörtünk ide"-röhögött -Te is csinálsz rólam ,így oké ?
-Na jó.-elhülyéskedtünk az időt a végén már nem is törődtem a kamerával csak egyszerűen jól éreztem magam.
Utólag persze megnéztük a képeket . Leültünk egymás mellé a földre és úgy néztük mekkora marhák is vagyunk.

Mint utólag láttam én nem is fotóztam le Harryt
-Na jó most én jövök !- vettem a kezembe a gépet 

A gép automatikusan kidobta a képeket ahogyan azok elkészültek így a Harryröl készült képeket én , a rólam készülteket pedig Harry vette magához.
-Na ez jó volt -nevettem.
Kimásztunk az ablakon nem sejtve hogy a kis éjszakai látogatásunkat rögzítette az épület kamerája......
Másnap boldogan ébredtem.
A képeket kitűztem a falamra .

Elvégeztem a reggeli teendőimet majd felöltöztem.
                                ****************
A munkahelyemre érve közölték velem hogy a főnököm hívat......................................

Díj *-*

El sem hiszitek mennyire örülök életem első díjának . Könnyek szöktek a szemembe ..:') nagyon meghatódtam ..^^  Köszönöm ! :3

  Nagyon köszönöm Directioner(L). 

Szabályok: 

1.) Írj magadról 11 dolgot

2.) Válaszolj 11 kérdésre

3.) Írj 11 kérdést

4.) Küldd tovább a díjat 11 embernek

1.) Írj magadról 11 dolgot:

•Szürkés kék szemem van

•12 éves vagyok .

• Imádom a One Direction-t, bár ez szerintem nem meglepő.:)

• Kedvencem a bandából Harry

•Rövid barnás hajam van . ...:D

•Magas vagyok . Aminek gyakran megiszom a levét :$

•Van egy öcsém :Bence /4 éves/ imádom *-*

•Idén a matek átlagom 3 ...://

•Fuvolázom. Karácsonyra kaptam egy gitárt. A fuvolázást annyira nem szeretem ,de nekem nem magával a hangszerrel van bajom hanem azzal hogy nem én vagyok ez az egész

•Nem bántam meg azt hogy el kezdtem a blogozást  ..:3

•Szeretek énekelni ....:$

   

2.) Írj 11 kérdést 

•Mióta ismered /szereted/ az 1D-t ? 

Ha szereted ,akkor miért ?

 Hany éves vagy ? :)

Hová akarsz eljutni ?

Mi a kedven énekesed neve ? Miért :´)

Ki a legjobb barátod /barátnőd?

Mióta ismered ? *-*

Mi ösztönzött az írásra ? 

Hány blogot írsz ?

Szeretsz írni ? 

 

3.) Válaszolj 11 kérdésre

• Szereted a One Directiont? Meghalnék értük....:)

• Ha igen, ki a kedvenc tagod belőle? #előző  Hazza *-*

• Mióta írsz blogot?  Nem is tudom ...:/ Talán egy vagy fél éve.

• Mi, vagy ki biztatott, hogy kezdj el írni?  Senki ...$

• Mi az, amit szeretnél elérni az életben?  Minden vágyam ,álmom hogy egyszer eljutok Londonba és találkozom az 1D-vel . És ha minden jól alakul eltudnám képzelni magam és a családomat ott

• Ki számodra az álompasi?:)    Hmm..... Hazza ..*-*

• Ki a kedvenc színész/ színésznőd, és miért pont ő?   kate hudson ..*-* Mert szeretem önmagáért

• Ki a te példaképed? Ez lehet hogy furcsán hangzik de nincs példaképem! Még nincs. De felnézek azokra akik a nulláról indulva egy mai ismert ember ..

• Mi a kedvenc állatod? Kutyus ..*-*

• Hogyan jött az ötlet, a blogodhoz? Nem akartam egy újabb rózsaszín ködöt az olvasóknak . Azt akartam hogy az olvasók szemében ez a blog más legyen !

• Van esetleg olyan hely, ahol szívesen laknál? Ha igen, hol?  Mint már az előbb mondtam London . De szívesen élnék a Görög szigeteken .

4.) Küldd tovább a díjat 11 embernek:

~ Kriszti Papp

~ wh ite

~ Hanna

~ Niki

8 Tiltott gyümölcs ......

Sziasztok ..*-* Olyan boldog vagyok elértük az 2000-ret *-* Ennek örömére meghoztam a kövit !



Elmerültem a gondolataimban. Magamra maradtam velük / a gondolataimmal/
És .....csak élveztem a csendet ....a magányt.......
Gondolkoztam a csókunkon is . Be kell látnom  ,naiv voltam ! Ez van ha nem figyelek oda arra amit teszem, csak olyan egyedül érzem magam és olyan jó volt emberek közt lenni egy kicsit . Ki vagyok én ,mit akarok !!?? Miért teszem ezt az emberekkel? Azt sem tudom hogy fogok erre reagálni ha esetleg valaki átölel, lehet hogy olyat mondok amivel megbántom őket . Nem ezt nem tehetem! El kell mennem innen , Harryvel közölnem kell hogy az a csók csak egy csók volt a nyári esőben. Rég kaptam ennyi szeretetet ! Úgy maradnék még de mindenkit megbántanék.Miért teszem ezt magammal  és másokkal ?
Ismét azon kaptam magam hogy idegességemben valami nyugtatóra volt szükségem mert annyi érzés van bennem és nem tudom elmondani senkinek ! Utálom ezt de megint rá akartam gyújtani. Nem ! Nem szabad! Tönkre teszem magam! Le kell küzdenem a gondjaimat magamtól! El kell mennem most !
Most nem figyelne. Amy , most vagy soha! /gondoltam magamban/ . Lendületet vettem magamon és a kijárat felé vettem az irányt . Kirontottam az ajtón de volt időm . Így hagytam egy cetlit Harrynek :
"Sajnálom amit tettem! Nem kellett volna utánam jönnöd ! Hidd el én mindent elrontanék ! Figyelj az a csók nekem nem jelentett semmit . Sajnálom de én nem akarlak össze zavarni . Se téged se a többieket . Nem akarom hogy sajnáljanak ,sosem akartam . Kérlek értsétek meg ,nem bírom ! A szívem meg szakad mert minden szó amit mondtam hazugság! De nem tehetem ezt veletek . Veletek nem ! Ahhoz túl fontosak vagytok nekem !  Tudom utáltok,és lehet hogy azt hiszitek hogy elhamarkodottan beszélek így,de rég nem kerültek már hozzám közel ,még ha az éppen csak egy mosoly és egy kézfogás volt is . Sajnálom. 
Szeretettel: Amy  :)

*Másnap 

Nyűglődve ugyan de kikeltem az ágyamból. A hideg megcsapta testem amint kikeltem a puha ,meleg ágyamból. Homályos látásom lassan kitisztult ahogy ébredeztem. A tükrömbe nézve egy elégedetlen arcot láttam. Kusza hajam amit elfeküdtem az égnek állt.

Megmostam a fogamat,arcomat. A hajamat kifésültem majd a szekrényhez közeledtem.
Felvettem egy rövid nadrágot és egy lezser felsőt.
A kék magassarkúmat vettem fel mert ugyan van egy ugyan olyanom barnában is ,nekem kékben jobban tetszik. Szóval miután megvolt az öltözködés. Vissza battyogtam a fürdő szobába hogy vessek magamra egy utolsó pillantást de az előbb kifésült hajam új formát öltött miközben öltözködtem.

Lazán össze kötöttem a hajamat,hogy még is álljon valahogy .















Majd elindultam dolgozni remélve hogy El nem fogja felhozni a tegnapi incidenst .
Megilletődve álltam a bejárati ajtóban,mert velem szemben ott állt az egész banda élükön Ellel. Megijedtem !
Nem hittem el hogy bekövetkezik az amit a legkevésbé kívántam . Beletúrtam a hajamba és vettem egy nagy levegőt. Mintha semmi sem történt volna elindultam az öltöző felé. Tudom hogy nem szép hogy csak úgy ott hagytam őket,de nem bírok a szemükbe nézni.  Átnéztem a mai teendőimet. Semmi különössel nem találtam magam szemben. Csak a szokásos.
Csak álltam ott bámulva a beosztásom majd megcsapta az orromat egy ismerős illat. Apa /gondoltam/ Széles mosollyal fordultam meg de hirtelen lefagyott az arcomról a mosoly mert nem apával találtam magam szemben hanem Harryvel .
-Figyelj Amy ezt meg kell beszélnünk nem engedlek el ! A többiek is melletted vannak . Tudnak mindent.- bólogattak a többiek a háttérben.
-Nincs mit megbeszélnünk Harry. Egyébként is én csak neked mondtam el amit elmondtam. Csak neked! Nem véletlenül , mert Louis szerint téged bántottalak meg a legjobban. Már ne haragudjatok ,de nem akartam mindenkinek megnyílni . Még ! -Fordultam a többiekhez.
Pedig belül annyira vágytam a társaságukra ,és Harry ölelésére. Nem szabad ,értük teszem nem magamért !
-És Harry -fordultam ismét hozzá.-Te ezt nagyon jól tudtad. Ami tegnap történt azt felejtsük el. Én elakarom felejteni. Mert te sem gondoltad ezt komolyan.
-Pedig azt hittem komoly amikor vissza csókoltál.-vigyorodott el.
-Harry értsd meg ,nekem ez a helyzet nagyon furcsa és jól esett hogy foglalkoztok velem . De különben sem én csókoltam elsőnek! Harry ne hazudj magadnak! Őszintén Szeretsz ? !
-Nem tudom......-hajtotta le a fejét
-Látod. Utólag jöttem erre rá én is . Fiúk-fordultam ismét feléjük.- Ne haragudjatok ! Nem mondom hogy ebből nem lehet barátság ,de ne akarjuk ezt erőltetni kezdjünk mindent előreöl.

Harry hirtelen felnézett és azt mondta ..............

7 Fuldoklás .....

Hey manók! Meghoztam az új részt nem tudom mennyire fog tetszeni :$ de igyekeztem :D 
Jó olvasást és hagyjatok pár komit  ^^ /Köszönöm/ ;)
xxxCsilla

Amikor odaértünk kiszálltam a kocsiból . És a bejárati ajtóhoz közeledtünk. Harry megérintette a csípőmet tudatva hogy mellettem van . A gyomrom görcsben van .Vettem még egy levegőt majd benyitottunk
-Halihóóóó.-köszönt Harry
/1-2 perc után hangos léptekkel vonult le a kis "csapat" amitől összeszorult a szívem/
Az a kínos pillanat amikor egyszerre látod  öt ember arcán azt az elhidegült arckifejezést ,amit míg fel nem ismertek egy fülig érő szeretetteli mosoly előzött meg. Amikor rájuk néztem és láttam hogy nem vagyok szívesen látott vendég megfordultam. Találkoztam Harry tekintetével ,elvesztem a szemeiben de nem láttam azt a ragyogást mint tegnap este . Elrejtette mosolyát és csak engem nézett. Az indulatok erősödtek bennem ! Nem bírtam tovább! az ajtóhoz rohantam és még egyszer rájuk néztem,de reménytelen . Mindenki dermedten állt velem szemben. Olyan volt mint amikor anyuék meghaltak és senki nem segített ,senkit nem érdekeltem. Éreztem hogy szemeim hamarosan könnyekkel telnek meg. Próbáltam visszatartani ,de túl erős volt a késztetés ami arra kényszerített hogy egy könny cseppet ejtsek értük. Majd tekintetükben láttam egy kis megilletődöttséget amikor egy éröltett mosolyt csaltam az arcomra. Hogy mi volt az a mosoly ? Valahol belül tudtam hogy ez lesz . Meglepődtem hogy ilyen hamar vége lett . Mit tehetnék ? Mit akarnak még ?! Kirohantam a házból és csak futottam amerre a lábam vitt . Nem bírtam megállni csak futottam ,elakartam menekülni innen, ebből a világból.
Egyszer azon kaptam magam hogy már a belváros utcáin rohanok. A testem kimerült ,fáradt voltam és csak kerestem egy félre eső helyet ahol leülhetek gondolkozni . Nem találtam. A szívem hevesen vert. Megtorpantam . Olyan volt mint ha belülről falna fel az érzés .Az érzés hogy többé nincs remény. A testem nedves volt de nem a futástól hanem egy gyorsan jött nyári záportól. Az eső zuhogott én pedig tovább mentem . Csak sírtam ,de nyugtatott a tény hogy nem látnak. Láthatatlan vagyok. Elveszett , és legbelül holt.

Egyszer csak egy erős kezet éreztem a derekamon,a kéz a magasba emelt ,majd az ölében landoltam. Nem nézhetem a szemeibe. Nem tudtam,lágyan megcsókolt az idegen.Amit én viszonoztam. Aztán eszembe jutott hogy mit művelek. Kiugrottam ölelő karjaiból,majd végre szemébe nézhettem.
-Harry?!
-Őszintén sajnálom ami történt ,én nem is tudom mit képzeltem,tudom min mész keresztül és ami a házban történt felejtsd el. Majd megértik ,én annyira sajnál.......
Nem engedtem hogy befejezze a mondatot,megcsókoltam. Rosszul tettem ,de a pillanat heve és hogy nincs mit tiktakolnom mert mindent tud ,azt hittem nem baj ha viszonozom előző tettét.
- Köszönöm.-suttogtam pár centire fülétől. Göndör tincsei az arcomat csiklandozták.-Kérlek ne kelljen találkoznom többé velük.
-Ők az életem részei , mint a család . Mi egy család vagyunk és ne kérd hogy megtagadjam a családom az az önmagam. Mert már te is az életem része vagy, és nem engedlek el.
-Miért használsz ilyen erős szavakat ?
-Mert te vagy az egyetlen akiről álmodtam és az álmomnak nem az lett a vége hogy csak egy rossz döntés,hanem ....Ha beteljesül elmondom neked. És ha jól tudom te is csak nekem nyíltál meg a tragédia óta ! -és végre mosolygott. Boldoggá tett a mosolygása.
-Te nem tudod mit akarsz ! Nem bírnád ki mellettem ,előbb vagy utóbb jönne valaki más aki szebb és jobb mint én . Egyszer azt fogod érezni hogy neked más kell! Olyan aki megtudja adni neked azt amire szükséged van. És én nem tudom neked megadni. .-Könnyeim egyre szaporábban hagyták el a szememet
- Ne akard előre látni a jövőt ! Hagyd hogy sodródj ,engedd el magad, légy szabad ! Él végre ! Szabadulj ki abból a sötét lyukból amiben most élsz ! Törj ki a felszín alól! Olyan ember akarj lenni akit soha nem felejtenek  el!
Nem tudtam mit mondani erre, mert igaza van. Vissza mentünk a házba,és csak vártam hogy mikor kell rohannom. A falak egyre kisebbek lettek,én pedig szaporábban vettem a levegőt,erősen kalapált a szívem. Harry belém karolt majd lassan egy csókot nyomott az ajkamra. A lábam rengett de megnyugodtam. Beléptünk a házba és csak vártam a csodát . Halk léptekkel végig mentünk a házon míg az udvarig nem értünk. Az udvar közepén épp folyt a hatalmas beszélgetés,kacagás,jókedv. Akaratlanul mosolyogtam. A többiek éppen grilleztek . Én nem mertem közeledni. Harry azonban odalépett hozzájuk és hosszasan beszélt .Az egészből nem hallottam semmit. Csak a hirtelen jókedv elült az arcukon, ha jól láttam talán Eleanor arcát elhagyta egy könny csepp de ebbe már nem voltam túl biztos. Csak ültem a hintában várva hogy Harry visszatér . De nem jött ! Lassan harminc perce beszélgetnek. Majd egyszer láttam egy nagy mozgolódás. Harry megfordult és rám mutatott . Ezt már tisztán hallottam .
-" Szüksége van ránk! Csak nézzetek rá, miért hiszitek hogy rossz ember ? " -majd vissza fordult .
Elmerültem a gondolataimban. Magamra maradtam velük / a gondolataimmal/
És .....csak élveztem a csendet ....a magányt..................

Remélem tetszett ! A következőt legalább 8-9 komi és 1-2 feliratkozó után hozom ! Puszii 
XXXCsilla 

6 Eggyütt ....

Belepirultam a zoknimba  annyira megvoltam illetődve .
-Öm..kösz ....-kösz ?? na most leírtam magam ..-És mi készül éppen ?
-Az meglepetés...........................
-Finom az illata .-mosolyogtam . Mosolyogtam ?? Na jó gyorsan letöröltem a mosolyt az arcomról és unalmasan bámultam magam elé. 
Már egy ideje nézem ahogy Harry tevékenykedik a konyhában,és felmerült bennem a kérdés hogy miért engedem ezt neki. Kicsit megsajnáltam hogy ott szerencsétlenkedik és gondoltam felvetem az ötletet és segítek.
-Ne segítsek ?
-Á ...nem kell majd szólok ha elakadtam . Te csak tégy úgy mintha itt se lennék .
Hát okéé.....gondoltam magamban majd lehuppantam a kanapéra és bekapcsoltam a TV-t .
*2 perc múlva
Nagy csörömpölésre lettem figyelmes és berontottam a konyhába.
-Harry! -emeltem fel a hangom amikor megláttam hogy Harry és az egész konyha lisztel van bevonva .-Itt meg mi a franc van !?
-Ö..sajnálom ,de ígérem feltakarítom ,csak itt volt ez a tál és beleakartam borítani a lisztet és egyszer csak a tál már a földön landolt.
És valóban ahogy beléptem a pult mögé megláttam a tálat. Ezt a tálat még anya kapta apától még egész kicsi koromban ,és azóta ha ünnepeltünk mindig  ez került az asztalra. Sajnos az elmúlt időben nem volt elő véve ,hisz mit ünnepeltem volna ? Egy roncs vagyok. Az elmúlt időben a szülinapjaim is csak egy napnak tűntek nem éreztem azt mint régen ,hogy ez az én napom . Rég nem érzek már őszintén semmit .Mint ha kihalt volna belőlem az élet . Csak egy test vagyok de a lelkem már rég meghalt csak ezt senki nem tudja .Mert nem ismernek. De vissza kellett esnem a valóságba .
Egy mosolyt húztam az arcomra , nem tudom hogy miért de ezt hozza ki belőlem .
-Segítek. És sajnálom az előbbit csak nekem ez nagyon furcsa hogy nem vagyok egyedül.
-Akkor erről teszünk !
Semmit nem értettem .....
Össze pakoltunk és a helyett hogy folytattuk volna a főzőcskézést. Elindultunk otthonról.
Harry még egy utolsó telefont eleresztett.
-Hey ! Van kaja ?
*Válasz
-5 perc és ott vagyunk addig dobjatok össze valamit.
*Letette
-Ez mi volt ? És hova viszel-mondtam miközben ajtót nyitott nekem és beültem a kocsijába. Amíg ő megkerülte az autót hogy beülhessen én vettem egy nagy levegőt .....Hmmm rég éreztem ilyen erős férfi illatot . Apának volt ilyen az illata . Szeretem ezt az illatot.
Beült a kocsiba és elindultunk.
-Hogy hová megyünk ? Hát a fiúkhoz. Ha jól tudom ott van El is .
-És meg sem fordult a fejedben hogy én ezt nem akarom ? Nem akarom őket látni . Nem akarom megismerni őket.
-Ha engem is akarsz látni még az életben akkor el kell fogadnod hogy ők egy csomagban utaznak velem . Ők olyanok nekem mint a tesók és ne kérd hogy megtagadjam a családomat.
Nem tudtam mit feleljek de már megnyíltam Harry előtt,nem is tudom miért de rábíztam a titkaim és nálam ez nem szokás . Ő különleges, mert elhittem azt amikor átölelt.
Vettem ismét egy nagy levegőt ,és nem akarom hogy többé ne érezzem ezt az illatot ,mert ....nem is értem ezt az egészet . A régi énem valószínűleg azt hinné hogy boldog és szabad vagyok. De a mai fejemmel én csak egy sötét ember vagyok.
-Mennyünk. -bámultam az utat. Nem akartam a szemébe nézni.
Amikor odaértünk kiszálltam a kocsiból . És a bejárati ajtóhoz közeledtünk. Harry megérintette a csípőmet tudatva hogy mellettem van . A gyomrom görcsben van .Vettem még egy levegőt majd benyitottunk
-Halihóóóó.-köszönt Harry

Kritika :))

Battlefield

Battlefield

Written by.: Csilla Veres

Kinézet: Semmibe nem tudok belekötni ... a kinézet megy a blog hangulatához és ami a legjobban tetszik, az a fejléc. Na meg fent, a zenelejátszó nagyon tetszik.:)

Történet: Ha valami oknál valaki azt mondaná, hogy sablonos ... csak vágd pofán. Mert akkor ő 100%, hogy nem normális. Ilyen történetet még életemben nem láttam, hogy a csaj ennyire depressziós lenne és a fiúk hozzák rendbe. Érdemes folytatni, és feliratkoztam rendszered olvasónak.

Ami nem tetszik: Túl sok a modul és lent van a blogarchívum. A helyedben azt feljebb helyezném, a szereplőket és a chat-et pedig lejjebb.

5 Vallomás

Sziasztok ! Nem tudom hogy hol rontottam el de rájöttem hogy már annyira nem szeretitek ezt a blogot mert nem kommentáltok ,és ne értsetek félre lehet hogy ez csak az én személyes hibám de engem a feliratkozók ,komizók nagyon boldoggá tesznek mert akkor sokkal boldogabban írom én is blogot ! Szóval nem tudom hogy abba hagyjam-e....
Ha nem tetszik nektek akkor lehet hogy ez lesz az utolsó fejezet sajnálom , de nekem kell valami ami ösztönöz és nekem ti vagytok azok ...:/ 

-Vigyáz a lányra ,még szüksége lehet rád .
Ezen a ponton nem tudtam hogy miért mondta ezt   ,de lenyeltem .Majd Harryre néztem aki semmit nem értett ,de nem akartam neki magyarázkodni .Szóval én a kis pizsamámban leültem a kanapéra. Harry követte a példám és velem szemben ült le .Szeretem látni az emberek arc kifejezését ,hogy lássam rajtuk hogy hogy hat rájuk ez az egész.
-Na akkor mondanám ,a végén kérdezhetsz.-jelentettem ki .- 16 évesen a világ számomra lehetőségekkel volt tele .Nagyon szerettem az életet ,és próbáltam kiélvezni. Együtt voltam a barátaimmal ,szinte mindig . Anyuékkal minden hét szombatján elmentünk egy étterembe .Aznap is szombat volt és éppen az étterem felé tartottunk,amikor egy részeg kamion sofőr belénk hajtott. Frontális ütközés volt ,nem lehetett elkerülni . Utolsó pillanatokban anya még ránézett és csak mosolygott rám ,nyugtatás képen majd egy kövér könnycsepp gurult végig az arcán. A szemem láttára vesztettem el azokat az embereket akiknek az életem köszönhetem. Láttam ahogy széthullik  az életem . Összekuporogva vártam a jéghideg halált . Ami nem vett magához. Engedte hogy ma itt legyek . Láttam hogy szenvedtek,de nem tudtam nekik segíteni . Nem búcsúzhattam el tőlük. Halvány emlék képek maradtak meg bennem a balesetről mert mind ezek után kómába estem .Ami ugyan 3 hónapig tartott  ,de akkor nem éreztem a fájdalmat a hiányt mert úgy éreztem hogy velem vannak . Majd magamhoz tértem ,és depressziós lettem . Elzárkóztam a világtól . Megutáltam az embereket hogy ők élik azt a tökéletes világot amihez hozzá vannak szokva és nem tudják milyen a nyomor.
Folytattam szánalmas életem ,már ha azt annak lehet nevezni . Már nem tudom miért nem haltam meg , minden sokkal jobb lenne . Lehet mások szégyellnék de én nem szégyenlem hogy volt olyan idő is amikor éheztem mert nem volt mit ennem . -Itt már nem bírtam könnyek gyűltek a szemem köré és csak lehajtott fejjel bámultam hogy a könnyeim lassan egy nagy folttá alakulnak a nadrágomon.
-És azt is tudnod kell hogy már 2 éve hogy nem sírtam és te vagy az első aki sírni lát .
-Köszönöm .-Mondta Harry és csak átölelt. Régen nem öleltek már át úgy hogy tudják a múltam mert naponta jönnek velem szemben emberek akik megölelnek mert ismerték apát vagy anyát de olyan még nem volt aki tudta volna hogy nekem milyen volt .
-Mégis mit .-szakadtam el a gondolataimtól.
-Hogy megbíztál bennem annyira hogy ezt közöld.
-Én csak nem akartam hogy mindenki utáljon főleg hogy ti kedvesek akartatok lenni. De tudnod kell hogy én nem vagyok ám ilyen . 2év alatt megváltoztam és nem nyílok meg az emberek előtt ennyire.
Az estét átbeszéltük és Harry is elmondott mindent magáról hogy milyen élményeket szerzett az élettől. Elmondta hogy a fiúk is szeretnének ha tudnák a múltam .De én erre nem állok készen ,még ezt sem fogtam fel hogy elmondtam neki. Szerencsére megértette ,és már hajnali egy körül járt amikor már beadtam a kulcsot és csak aludni akartam. Viszont azt sem akartam hogy Harry ilyenkor vezessen mert be kell valljam először érdekelt egy másik ember és féltetem .
-Ha gondolod .../csuklott el a hangom / maradhatsz is .
-Áh nem akarok zavarni .
-Hm ..értem ...
-De ha te akarod szívesen itt alszom ma éjjel.
-Nem akarom erőltetni.
-Most hogy belegondolok szeretnék itt lenni .
-Hát nekem mindegy . Gyere körbe vezetlek .-majd bemutattam neki a házunkat. Utoljára anyuék szobáját mutattam be . Nem nyúltam semmihez ,mindent úgy hagytam ahogy volt . Mivel nem volt vendégszobánk és a kanapén nem akartam hogy nyomorogjon, arra gondoltam hogy alhatna anyuék szobájában . Ahogy belépett a szobába csak körbenézett és mosolygott.
-Ez az a szoba ?
-Igen ,mosolyodtam el .-Ha nagyon rossz passzban vagyok ide szoktam bejönni,és csak gondolkodom. Na de akkor jó lesz neked itt ?
-Nekem tökéletes de téged nem zavar ?
-De hogy zavar végre valaki kitölti élettel ezt a helyet . -beágyaztam neki majd megmutattam a fürdőt és elköszöntünk egymástól . Én átmentem az én szobámba majd hamar álomba merültem.

Reggel*

Ahogy felkeltem fogat mostam és elkezdtem volna öltözködni . De már az összes ruhám a szennyesben volt kivéve párat ami a földszinti mosó szobában van . Egy száll fehérneműben lebattyogtam az emeletről minél halkabban hogy fel ne keltsem Harryt . Majd elhaladtam a konyha előtt és fel sem tűnt ki áll a pult mögött .













-Basszus Harry mit csinálsz ?
-Ööö..reggelit -mért végig tekintetével.
-Na jó én átöltözöm és ezt elfelejtjük !
-Ööööö...mi ?
-Jaj ne már !! -léptem be a mosó konyhába ahol szerencsére találtam magamnak ruhát.

Ezt a felsőt vettem fel ,mellé egy cica nadrágot.

Ezt nem hiszem el !! Uram isten ezt most nagyon elszúrtam . Ki dugtam az orrom az ajtón és finom illatok szállingóztak az egész házban . De aranyos hogy így akar kedveskedni.
Kiléptem hát majd egy olyan kis szégyenlős tekintettel elé álltam .
-Bocsi az előbbiért csak azt hittem hogy alszol és a szekrényben már nem volt ruhám és ..és ..-hebegtem ,habogtam .
-Ugyan hisz itthon vagy ,és én kérek bocsánatot a viselkedésemért csak.....gyönyörű vagy .
Belepirultam a zoknimba  annyira megvoltam illetődve .
-Öm..kösz ....-kösz ?? na most leírtam magam ..-És mi készül éppen ?
-Az meglepetés...........................

4 Félelem

-Köszönöm ! -adtam hírül mindenféle emberi arc mimika nélkül csak kisétáltam az ajtón és mivel már Eleanort nem találtam, sehol haza indultam.
2 hét telt el azóta , de akár hányszor fel akartam hozni a témát Eleanor hideg tekintete amimben egyszerre láttam a felém irányuló sajnálatot és haragot , mindig megakadályoz abban hogy egy apró szót kimondjak ami a "Sajnálom"  Ebben az aprócska szóban mindent eltudtam volna mondani ,de nem tehettem ,szégyenlem magamat.
A kezemben az aznapi napirenddel sétáltam Elt keresve hogy elmondom neki . De El helyett mást találtam. Louist vettem észre amint belép a bejárati ajtón . Igen tudom a nevüket .Egy kicsit utánuk néztem hogy mégis mire volt az a nagy zsivaj  a múltkori incidensnél . Már értem hogy mire fel volt az a nagy boldogság és szeretet nyilvánítás amitől megfájdult a fejem. Meghallgattam pár számot amik elnyerték a tetszésemet ,de ettől persze nem lettem én is fan vagy mi . Csak érdeklődök utánuk.
Louis meg sem látott  én csak megragadtam a karját és félre húztam .
-Figyelj ,tisztázni akarom magamat ! Add meg Harry számát kérlek mert szerintem megbántottam.És Bocsánatot akarok kérni tőle.
-Tisztára bűntudata van miattad ,pedig csak kedves volt veled . Nem is értem miért akarsz most bocsánatot kérni.
-Mert igaza volt . Már régen nem beszéltem senkivel a szüleimről. Meg amúgy is rég beszéltem már akárkivel . És most jöttetek és lazán azt mondjátok hogy tudtok rólam mindent és átérzitek  .Pedig nem tudtok rólam semmit,senki nem tud. És ha érdekel még titeket az életem ,akkor úgy érzem képes leszek megosztani veletek. De nem akarok tenyérbemászó lenni .Csak leülünk és én el mondom hogy hogy éltem meg a poklot. Szóval hagyd Harry számát . Csak azt áruld el hogy akarjátok-e hallani?
-Nem tudom . Mert most Harry szava a döntő .-Még is megadta a számát. Majd elváltak útjaink .
Én elintéztem aznapi teendőimet ,majd hazamentem . Este jutott eszembe Harry . Félve ugyan de tárcsáztam.
-Halo! Itt Harry Styles .
-Tisztázni akarom a nevem! -szóltam bele
-Ki van ott??
-Amy .
-Ohh...
-Csak el akarom mondani h mi történt és h hogy mi zajlott le bennem ,és persze bocsánatot akarok tőled kérni.
-Hol laksz ?-elmondtam neki a címemet gondolva hogy majd valamikor megkeres.
-5 perc múlva ott leszek.-majd letette.
Én meg már a kis pizsamámban hevertem a kanapén . De arra sem volt  időm hogy átöltözzek mert már akkor kopogtak az ajtómon.
Ajtót nyitottam majd egy intelligens mosolyt vettem fel. De nem Harry volt .Steven volt az . Steven havonta jár hozzám a gyámhatóság küldi őt . Talán vele vagyok el a legjobban . Mert ő tényleg mindent mindent tud. Mesélte egyszer hogy ő is fiatalon vesztette el a szüleit és hogy egy cipőben utazunk .
-Steven! Gyere be .-mosolyogtam .
Egyébként ő egy hatalmas kigyúrt fickó akinek az ember nem tud nemet mondani mert kicsit félelmetes a külseje. Télen nyáron feketében járkál,és ami még nagyot dob az összképen az az hogy nagyon mérges a tekintete ,még ha mosolyog is.
Az ő dolga hogy megnézze a súlyom hogy van e mit ennem ,megvannak-e a tisztálkodáshoz megfelelő eszközeim.
-Nagy újságom van Steven ! 2hete állást kaptam . Úgy hogy már meg van mindenem .
-Ennek örülök.-mondta mély ,dörmögős hangján ,majd tovább fürkészte a házat. Nem mindig ilyen,attól függ hogy neki is milyen napja volt .
Ismét kopogtak. Ezúttal már biztos voltam abban hogy Haroldot találom az ajtóban .És így is lett .Ott állt az ajtóban fejét a földre szegezte majd lassan felnézett rám.
-Helo .-majd bejött a házba
-Szia .-mondtam valamiért ismét mogorván .Nem tudom miért de ezt hozza ki belőlem.
-Steven ,ő itt Harry .
Harry látszólag meghökkent Steven láttán
Steven lassan távozott és csak annyit mondott .
-Vigyáz a lányra ,még szüksége lehet rád .
Ezen a ponton nem tudtam hogy miért mondta ezt   ,de lenyeltem .Majd Harryre néztem aki semmit nem értett ........