2 Kegyetlen igazság....

 Nem is tudjátok milyen boldog vagyok attól hogy ilyen sokan kommenteltek ....^^

-Jobban mint hinnéd . Te vagy Elizabeth lánya .
Elizabeth az édesanyám volt . Döbbenten hallgattam a nő szavait .Eközben a düh lecsillapodott bennem.
-Tudod édesanyád többször járt itt nálunk . Sokszor felkérték ha esetleg a Stylistunk beteg lett vagy lemondta . Ő mindig megbízható volt .  Velem mindig kedves volt és szerintem ezt minden ember elmondhatta aki ismerte .
-Igen ,valóban mindenki szerette . -Sokat kérdeztem volna még a nénitől aki sietve távozott ,és ott hagyott az ajtó előtt .
Bekopogtam , de semmi válasz. Na én nem ácsorgok itt az biztos! Benyitottam ,majd elindultam egy nekem tetsző irányba . Egy gyönyörű lányra találtam .Szerintem velem egykorú lehetett.
-Heló ! Eleanor Caldert keresem.
-Szia  .Én vagyok Eleanor .
-Ez esetben én leenék a Stylistod .
-Tudom . De ma nem lesz semmilyen  fotózás vagy hasonlók. Ma szeretnélek megismerni.
-Höh...
-Parancsolsz?
-Most akarok változtatni az életemen és már 2 éve várok erre a pillanatra és most azt mondod hogy még várjak ?
-Szerintem ha jobban megismerkedünk akkor sokkal könnyebb lesz együtt dolgoznunk .-és angyalian mosolygott .Kirázott tőle a hideg . Nem jósoltam  hatalmast barátságot a kapcsolatunknak .
Szóval elindultunk a "főnökömmel" céltalanul London utcáin. De szerencsére minden 2 emberke megismerte őt és autógrammot  kért .És mind csak ezt hajtogatta.

-Jaj annyira imádlak titeket ! Imádom a Srácokat is ők e kedvenceim minden nap őket hallgatom meg van az összes számuk.Ezt persze úgy mondták mint akik lenyeltek egy szivárványt  és most sugárban nyomták az áldást hogy milyen nagyszerűek . Nekem ez nem való ! Arrébb álltam hát ,és leültem egy közel eső kis szökőkúthoz. Csak bámultam magam elé és azon töprengtem hogy vajon tényleg anya műve volt ez ? Bíztam benne hogy igen .Vajon büszkék most rám  ? Nem csalódtak bennem ?Gondolat menetemet Hatalmas sikítozás .ordibálás törte meg . Tekintetemet Eleanorra szegeztem aki 5 srác kíséretében társalgott .Ha azt annak lehet nevezni több száz visítozó kölyök mellet . Még inkább elakartam menni onnan . De nem tehettem mert tudtam hogy nem szabad . Próbáltam ismét beletemetkezni a gondolataimba ami ha egy percre is de sikerült . Nem gondoltam semmire  és senkire abban az egy percben ,csak néztem ahogy a víz nyalábok előtörnek a kút melyéből  . Eszembe jutott hogy régen mi is jártunk ilyen helyekre a baleset előtt . Akaratlanul mosolyogtam a régi szép időkön . Be kell valljam rég nem mosolyogtam úgy mint most. De ez sem tarthat örökké mert valaki gyengéden megérintette a vállam. Össze szedtem magam és hirtelen felálltam és megfordultam.
-Békén hagynál! -Majd megláttam hogy a főnököm az imint említett 5 fiúval áll velem szemben értetlen arccal bámulva engem . Ezt nem hiszem el ! Elegem van! Már ez is .Újabb jó pont a főnöknél.Szánalmas vagyok. Szóval állunk a hatalmas ,kínos  csöndben  .Ők csak néznek ,én is csak nézek ...
-Nos ...Ők itt a barátaim.- mutatta be egyesével őket .Most úgy komolyan mi szükségem van nekem a Stylistkodáshoz 5 öntelt, beképzelt fiúra? Oké lenyelem...
-Hát heló. Bocs az előbbiért ,nem tudom mi ütött belém sajnálom.
-Bocsánat kérés elfogadva! -Ugrott az eggyik fülig érő mosollyal a száján.Áh egy bohóc. Most miért foglalkozik egy ilyen szép nő mint Eleanor Calder ilyen idiótákkal. Jó nem rondák eszt nem mondtam de akkor is lerí róluk az önteltség .
-És mi a neved ?-kérdezte a szöszke .
-Amy! Amy Mccorn !
A nevüket nem tudtam megjegyezni de magamban van mindnek neve . Van a szöszke, a bohóc, a göndör bárány, a szürke kisegér, és a rossz fiú.  Szép egy bagázs ......
-És hogy kerültetek ide ? -terelte a szót Eleanor és a fiúk felé vetette tekintetét.
-Louis megakart lepni téged.-vigyorogtak . Komolyan elkezdtem azon gondolkodni hogy valami szörnyű betegség ártatlan áldozati ,hogy folyton ilyen, már idegesítően boldogok ...
-Nem töltjük együtt ezt a csodás napot? -mondta a Eleanor majd a fejét a napfelé fordította . Most komolyan ez nem egy film ahol minden életfontóságú vagy csak buzdító mondatnál kell valami tartalmas nézés ,pillantás...
-Miért ne !-Ugrott az összes .
-Te is velünk tartasz ?-kérdezte a göndör.
-Miért mennék nem is ismertek ? Amúgy sincs hozzá kedvem.
-Oké figyelj mi mind tudjuk hogy mi történt veled ,legalább is hallottuk és csak kiakarunk robbantani a kis sötét lyukból ahol most élsz .-ismét a göndör
-Figyelj lehet hogy hallottál mindent! De nem voltál ott ,nem élted át ezt a az egészet és szerintem kicsit sem éreztek együtt velem. És nem is kérek a sajnálatotokból. Ti nem tudjátok milyen szenvedni ,éhezni! Igen volt hogy éheztem de láttátok rajtam mikor megáltatok? Szerintem nem ! Mert rohadtul nem érdekel titeket hogy mit érzek! .......