3 Düh ...

-Oké figyelj mi mind tudjuk hogy mi történt veled ,legalább is hallottuk és csak kiakarunk robbantani a kis sötét lyukból ahol most élsz .-ismét a göndör
-Figyelj lehet hogy hallottál mindent! De nem voltál ott ,nem élted át ezt a az egészet és szerintem kicsit sem éreztek együtt velem. És nem is kérek a sajnálatotokból. Ti nem tudjátok milyen szenvedni ,éhezni! Igen volt hogy éheztem de láttátok rajtam mikor megáltatok? Szerintem nem ! Mert rohadtul nem érdekel titeket hogy mit érzek! .......

-Ne rendezz jelenetet !-emelte fel ő is a hangját.-Lehet hogy nem tudunk rólad semmit de ne hidd hogy te ismersz minket! És most már nem is fogsz ,mert semmi kedvem nincs veled ilyen hangnemben beszélni! Mi csak segíteni akartunk! Hogy akarsz túllépni ezen ha mindenkit ellöksz magadtól ! Egyébként sem miattad jöttünk hanem Louis megakarta lepni Elt,amit te sikeresen elrontottál.Értékeld már azokat akik melledet vannak !
Döbbenten hallgattam a fiú szavait. A legfájóbb az egészben hogy igaza van. Nem szóltam semmit csak hátat fordítottam nekik és csak azt mondtam..
-Tudom...-majd elindultam amerre láttam. Szerintem nem voltam még ilyen ideges életemben mint akkor . Nem bírtam valamit tennem kellett ! Bementem egy sarki boltba hogy vegyek valamit amitől lenyugszom elsősorban valami innivalóra gondoltam . De valamiért vissza tettem a helyére és vettem egy gyújtót és egy doboz cigit. Gondoltam ez egyszeri alkalom és azt mondják oldja a feszültséget.

Fizettem és távoztam a boltból. Majd az utcán rágyújtottam. Először szokatlan volt és nehezen  tüdőztem le ,aminek hatására csak köhögtem .De nem kellet sok idő és megszoktam ,és tetszett .Lenyugodtam . Majd lassacskán elő került még egy szál.és még egy ,aminek következtében elfogyott egy egész doboz míg barangoltam fel alá. Bementem hát egy másik üzletbe ahol ismét vettem egy dobozzal .Már függőnek éreztem magam de nem bírtam leállni . Azt hiszem erre a legmegfelelőbb szó a szenvedély betegség .
A nap hátra lévő részében folytattam új hobbim a dohányzást . Mire este lett ki
voltam ütve  ,és csak sírtam ,míg nem álomba sírtam magam.
Másnap ugyan nehezen de ismételten munkába kellett mennem . Egy csőd tömeg vagyok ! Gondoltam magamban miközben mostam a fogamat .
Munkába menet furcsa de furdalt a bűntudat,hogy azokat az embereket bántottam meg akikkel hosszú ideje először beszéltem. Elhatároztam hogy bocsánatot kérek .Ha találkozunk még az életben.
Amikor Eleanorral találkoztam láttam rajta hogy őt is megviselte ez az egész mert már nem láttam mosolyogni . Nem tehetem őket olyanná amilyen én lettem ...
Az asztalomon hevert a jövőheti és az e heti menetrend . A mai nap egy új parfümöt "reklámozunk  " . De nem láttam a termék nevét gondolom nem rám tartozik kaptam a parfümről fotókat hogy ahhoz öltöztessem Eleanort . Nagy nehezen találtam egy ruhát ami illik Eleanor bőrtípusához ,és ami kiemeli az arcát.Meg persze a parfümhöz .Hát igen ma már annak is mennie kell hogy az összkép jó legyen. De mindeggy ez most nem lényeges perpillanat . Szóval lezajlott a fotózás és egy újabb elégedett kollégának tehettünk örömöt .Gondolom én hisz ez volt az első igazi munka napom. Azután felhívtak az irodába a "nagyfőnökhöz "  aki örült a mai munkámhoz és megelőlegezte a fizetésemet. Majd tovább beszélgettünk....
-Figyelj látom hogy nagyon ügyesen bánsz az efelé divat őrült világgal de tényleg ! Anyádra emlékeztetsz tudod? Lenne egy ajánlatom .Figyelj mert ilyet még én sem csináltam és tudom hogy ez neked gyors de nekem is. Szóval anyád szépségét örökölted és kitűnsz az emberek közül a szépségeddel. Mert te természetesen vagy ilyen Nem pedig a sminkesek műve vagy. Na rátérek a lényegre. Neked nagyon bájos az arcod és az alakod is  megfelelő a munkához szóval egy állást ajánlok neked . Egy feltétellel ! Ezt a hónapot még Stylist-ként töltöd nálunk .Addig is én kerítek valakit a helyedre......
Hát erre nem tudtam mit felelni ,de különösebben nem érdeklet hogy mit kell csinállnom csak hogy végre emberek közt legyek.
-Köszönöm ! -adtam hírül mindenféle emberi arc mimika nélkül csak kisétáltam az ajtón és mivel már Eleanort nem találtam, sehol haza indultam.